Tavaszpont, tavasz-ünnep

Ha a tavaszra gondolunk, akkor virágzó rétek, kellemes meleg, és friss esők jutnak eszünkbe. Az egyre több zöld jó érzéssel tölt el bennünket, és mintegy jutalom számunkra a hosszú sötét és hideg napok után. A tavaszi nap-éj egyenlőség túl azon, hogy elhozza nekünk a vágyott napfényt és az új élet befogadására szólít minket, sokféle erőt […]

Tavaszi nap-éj egyenlőség rituálé

Tavaszi nap-éj egyenlőség rituálé A nap-éj egyenlőség az energiák elmozdulását is jelenti. Az északi féltekén az energia kifelé irányul, és felkészülünk a melegebb hónapokra. Rügyek pattannak, virágok kezdenek nyílni, és az egész természet újra termékennyé válik. Ez minket is arra ösztönöz, hogy alkossunk, virágozzunk és vessük bele magunkat az életbe. Ezt az energiaváltást megünnepelhetjük egy […]

A nyár ünnepe

Noha a nyári napforduló napja június 21-e, mi mégis 24-én tartjuk a nyár ünnepét. Ennek oka a juliánus naptár bevezetése előtti naptár sajátossága és a tényleges naptári évek közti különbség.

A húsvéti tojás története

Szerte a világon a tojás az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. Egy kínai hagyomány úgy írja le az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött. Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez […]

A mag szimbolikája

A csírát és tápanyagot rejtő szaporítószerv a növények regenerációját biztosítja, ezért az élet és halál jelképe; jelenti mind a föld alatti, mind a föld feletti életet. Termékenységi jelentésköre gazdag: számos sokmagvú gyümölcs/termés a szaporodás és a termékenység jelképe, pl. gránátalma, alma/almafa, narancs, fenyőtoboz. Mivel a mag beérése a termésnek vagy magának a növénynek a pusztulását, […]

Kikelet

Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve “napéjegyenlőség”.…Az archaikus gondolkodás az évszakokat és naptári csomópontokat égtájakhoz rendelte. A mi kikelet […]

Böjt – miről is szól?

Definíciója szerint a böjt a mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szorosabb értelemben pedig az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése. Habár a böjt eredetileg vallási alapokon nyugszik, nemcsak ebben a formában […]

Húshagyókedd, hamvazószerda, torkos csütörtök

A télbúcsúztató farsang időszaka vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Vízkereszt állandó dátum (január 6.), de hamvazószerdát (idén március 6.) a mozgó húsvéti ünnep határozza meg. Az farsang időszaka – ami ebben az évben igen hosszúra nyúlt – régen a lakodalmak időszaka volt, sok néphagyományt őrzünk ma is ehhez kapcsolódóan, amik lassan halványodni látszanak. Az egymást érő […]

Szent Mátyás apostol – Jégtörő Mátyás

Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe. A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt. Az Úr tanítványai közé tartozott: követte Jézust „János keresztségétől fogva egészen mennybevétele napjáig”. Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy velük együtt „tanúskodjék Krisztus föltámadásáról” – olvashatjuk az Apostolok Cselekedetei első fejezetében. Júdás árulás és halála után tizenegyen maradtak […]