A nyár ünnepe

Noha a nyári napforduló napja június 21-e, mi mégis 24-én tartjuk a nyár ünnepét. Ennek oka a juliánus naptár bevezetése előtti naptár sajátossága és a tényleges naptári évek közti különbség.

A húsvéti tojás története

Szerte a világon a tojás az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. Egy kínai hagyomány úgy írja le az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött. Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez […]

A mag szimbolikája

A csírát és tápanyagot rejtő szaporítószerv a növények regenerációját biztosítja, ezért az élet és halál jelképe; jelenti mind a föld alatti, mind a föld feletti életet. Termékenységi jelentésköre gazdag: számos sokmagvú gyümölcs/termés a szaporodás és a termékenység jelképe, pl. gránátalma, alma/almafa, narancs, fenyőtoboz. Mivel a mag beérése a termésnek vagy magának a növénynek a pusztulását, […]

Kikelet

Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve “napéjegyenlőség”.…Az archaikus gondolkodás az évszakokat és naptári csomópontokat égtájakhoz rendelte. A mi kikelet […]

Böjt – miről is szól?

Definíciója szerint a böjt a mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szorosabb értelemben pedig az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése. Habár a böjt eredetileg vallási alapokon nyugszik, nemcsak ebben a formában […]

Húshagyókedd, hamvazószerda, torkos csütörtök

A télbúcsúztató farsang időszaka vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Vízkereszt állandó dátum (január 6.), de hamvazószerdát (idén március 6.) a mozgó húsvéti ünnep határozza meg. Az farsang időszaka – ami ebben az évben igen hosszúra nyúlt – régen a lakodalmak időszaka volt, sok néphagyományt őrzünk ma is ehhez kapcsolódóan, amik lassan halványodni látszanak. Az egymást érő […]

Szent Mátyás apostol – Jégtörő Mátyás

Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe. A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt. Az Úr tanítványai közé tartozott: követte Jézust „János keresztségétől fogva egészen mennybevétele napjáig”. Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy velük együtt „tanúskodjék Krisztus föltámadásáról” – olvashatjuk az Apostolok Cselekedetei első fejezetében. Júdás árulás és halála után tizenegyen maradtak […]

Nikomédiai Szent Julianna

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar női nevek között. Ő a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának. Ennek ellenére a liturgikus és népi hagyományban szinte nem is találkozunk vele. Ikonográfiai nyomára sem akadtunk. Templom-dedikációja is igen ritka, és ott is nyilván a kegyúr családjának valamelyik nőtagja volt a névadó. Így Ónod […]