Kikelet

2019. március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”.

Az archaikus gondolkodás az évszakokat és naptári csomópontokat égtájakhoz rendelte. A mi kikelet szavunk keletkezéséhez sem csak a tavasszal kikelő mag és madárfióka megfigyelése szolgálhatott alapul, hanem az is, hogy a Nap keleten kel, és a tavaszt az év reggelének tartották eleink. Az angolban az East „kelet” és az Easter „húsvét” közös tőről ered, ez az indoeurópai aues- „felragyog, hajnal” szóalak lehetett (1. latin aurora, „hajnal).

A tavaszpont az ókorban sok helyütt, pl. Babilonban az év kezdetét jelentette. A babiloniak tavaszi újév-ünnepe 11 napig tartott, mivel naptáruk luniszoláris volt és a nap- és holdév között 11 nap a különbség. E 11 nap során ünnepélyesen eljátszották a tél és a sötétség felett győzedelmeskedő Marduk isten történetét. Az archaikus passió azt a fordulatot szimbolizálja, amely a nappalok és éjszakák hosszának változásával áll be: a fogva tartott (megölt) napisten kiszabadul rabságából (újjászületik), s legyőzi fogvatartóját, a kozmikus viíiszörnyeteg-asszonyt, Tiámatot, aki nem más, mint a Cet csillagkép női alakban (görög Kétó). A égi cethal a Kos, a tavaszpont egykori csillagképe tátogatja száját.

A Közel-Keleten ez a képzet összefonódott a meghaló és feltámadó sarjú- és gabonaisten (Tamnuz, jAttisz, Ozirisz) mítoszával, mivel ezen az égövön az aratás (a gabonaisten halála) a tavasz idejére esik. Attisz kultusza Rómába is eljutott, s feltámadását ekkortájt, március 25-én ünnepelték (Hilaria „Vigasság”), de itt már újból zöldbe öltöző természet jelképeként.

A keresztény éra kezdetén a szoláris misztériumvallások fénykorukat élték a birodalom területén (Attisz, Ozirisz, Mithras, Sol Invictus kultusza). Nem csoda, ha Jézus Krisztus szenvedéstörténetében fölismerhető a mitologikus háttér és környezet erős hatása.

(Jankovics Marcell: Jelképkalendárium)

Scroll to Top