Szinesztézia

Milyen színe van az ‘A’ betűnek? Milyen hangot ad a sárga?
Ezek igen is megválaszolható kérdések.

Szinesztézia

Olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet.

Ez a jelenség nem akaratlagos, hanem reflexszerű. Stabil tulajdonság, ami hosszabb idő alatt is csak nagyon keveset változik. Akarattal nem befolyásolható, nem kötődik meghatározott helyzethez, emlékhez vagy benyomáshoz. Az érintett számára úgy tűnik, hogy azóta létezik, amióta az eszét tudja. Nehezen behatárolható, hiszen egyedi, vagyis minden érintett számára más.

Sokszor a szinesztéziások nem veszik észre maguktól, hogy nem úgy észlelik a világot, mint a többi ember. Legtöbbjük semlegesnek vagy kellemesnek érzi, de néha úgy érzik, hogy túl sok inger éri őket adottságuk miatt.

Legtöbbjük már gyermekként felfedezi szinesztéziáját. Jellemzően pozitívan értékelik, és az emlékezőképesség javítására, a fejben számolás megkönnyítésére, és bonyolult kreatív tevékenységekhez használják, mint például a képzőművészet, a zene és a színjátszás. A közös jellemzők ellenére nagy a változatosság, és ez többféleképpen nyilvánul meg. Minden szinesztéziás egyéni érzékelésmóddal bír, amit nem akar elveszíteni. Ezt már a korai kutatások is felfedezték, de csak a 21. század elején ismerték el újból a kutatók.

Típusai:

Graféma → szín:

Az egyik leggyakoribb típus. Az egyes betűkhöz és számjegyekhez különböző színek kapcsolódnak, vagy színekben látszódnak.

Hang → szín:

Ebben a típusban bizonyos hangok színérzetet váltanak ki. A szín egyaránt függhet a hangmagasságtól, a hangszíntől, a hangerőtől és a hang többi jellegzetességétől.

Számforma:

A számforma térkép a számokról, ami reflexszerűen mindig megjelenik az azt tapasztaló alanynak, amikor számokat lát, vagy gondol.

Személyiség:

A lexikális → személyiség típusban a számokhoz, a betűkhöz, a napokhoz, vagy a hónapokhoz személyiségjegyek kapcsolódnak. Ezt a típust nagyon nehéz megkülönböztetni az asszociációktól.

Megszemélyesítő szinesztézia:

A nyelvi sorrendi jelenségeket, betűket, számokat  vagy tárgyakat személyiséggel vagy nemi jelleggel ruház fel.

Szó → íz:

Kimondott szavak vagy beszédhangok ízérzetet váltanak ki.

Auralátás:

A jelenséget energiarezgések látásával magyarázták, és magyarázzák még ma is. A tudományos kutatások szerint azonban nem különböző energiarezgések észleléséről, hanem a külső jegyekből tudat alatt kikövetkeztetett hangulatokon, érzelmeken, személyiségjegyeken alapuló szinesztéziáról van szó.

A szinesztézia okai nem ismertek. A feltevések szerint a különböző területekhez tartozó idegsejtek keresztaktiválása okozza. Vitatott, hogy kell-e ehhez külön neuronális hálózat, vagy csak egyensúlyeltolódásról van szó, továbbá a limbikus rendszer szerepe sem tisztázott ebben a dologban. Az is lehet, hogy nem minden szinesztéziásnál ugyanaz a helyzet.

A jelenség természete miatt nem lehet tudni, hogy milyen ritka vagy gyakori is valójában. A szinesztéziások ugyanis maguktól nem veszik észre adottságuk különlegességét.

Scroll to Top