Téli napforduló 2021: A tél első napja

Winter Solstice at Newgrange will be available to stream online this year -  Independent.ie
Téli napforduló Newgrange-ben (forrás)

A Föld északi felén (az északi féltekén) a téli napforduló évente december 21-én vagy 22-én van. (A déli féltekén a téli napforduló június 20-án vagy 21-én van.) A téli napforduló az a nap, amikor az egész évben a legkevesebb órát süt a nap, így ez az év „legrövidebb napja”. Szerencsére a téli napfordulót követően a nappalok ismét egyre hosszabbak és hosszabbak lesznek, míg elérjük a nyári napfordulót – a nyár első napját és az év leghosszabb napját.

A téli napforduló számos kultúrában fontos szerepet játszik, mivel az évszakok változását jelzi. Egyes ősi népek hatalmas kőépítményekkel is tisztelegtek a napforduló előtt, ennek példája az írországi Newgrange.

Az idei téli napforduló Magyarországon 2021. december 21-én, kedden, 10.59 perckor köszönt be! Ez a tél csillagászati első napja. Bár a téli napforduló a tél kezdetét jelenti, egyben a napfény visszatérését is, hiszen ettől az időponttól már minden egyes nappal csak világosabb lesz!

A téli napforduló a csillagászati tél hivatalos kezdetét jelzi (szemben a meteorológiai téllel, amely körülbelül három héttel a napforduló előtt kezdődik). A téli napforduló évente egyszer következik be mindkét féltekén: egyszer az északi féltekén (decemberben) és egyszer a déli féltekén (júniusban). Ez jelzi az egyes féltekék téli időszakának kezdetét. Amikor az egyik féltekén a téli napforduló van, a másik féltekén ezzel egyidejűleg a nyári napforduló van!

Mindez a Föld tengelyferdeségének köszönhető, amely miatt a Föld egyik fele a Naptól elfordul, a másik fele pedig a Nap felé mutat a napforduló idején. A téli napfordulóra gyakran úgy gondolunk, mint egy egész naptári napon át tartó eseményre, de a napforduló valójában csak egy pillanatig tart, méghozzá pontosan az a pillanat, amikor a félgömb a lehető legmesszebb van a Naptól.

A Nap pályája

A téli napforduló napján a lehető legmesszebb vagyunk a Naptól, ami azt jelenti, hogy a Nap útja az égbolton a lehető legalacsonyabban van. Nyáron a Nap magasan ível az égen, télen viszont alacsonyabban, közelebb a horizonthoz. Ha a napforduló napján délben megnézzük az árnyékunkat, azt tapasztalhatjuk, hogy ez a leghosszabb árnyék, amit egész évben láthatunk, az árnyékunk a nyári napforduló napján szinte alig látszik. Másképpen úgy is elképzelhető, hogy a napforduló napján a Nap pályája eléri a legdélebbi pontját az égbolton. Az északi féltekén élők számára ez azt jelenti, hogy a Nap a lehető legalacsonyabban van az égen – még „déli órákban” is. A déli féltekén ez éppen fordítva van: a Nap útja a téli napfordulókor magasan lesz az égen.

A napforduló szó a latin sol „nap” és sistere „állni” szavakból származik. Szabad fordításban tehát azt jelenti, hogy „a nap nyugodtan áll”. Miért? A napforduló előtt és után néhány napig a Nap útja az égbolton megdermedni látszik. A déli magasságának változása olyan csekély, hogy a Nap útja látszólag változatlan marad, vagyis mozdulatlanul áll.

A téli napfordulót követő napon a Nap pályája ismét észak felé halad, és végül a nyári napforduló napján éri el legészakibb pontját. Ezután, ahogy a nyár véget ér és újra a tél felé közeledünk, a horizont azon pontjai, ahol a Nap felkel és lenyugszik, minden nap dél felé haladnak. Ez egy soha véget nem érő körforgás!

Amikor június 20-án, 21-én vagy 22-én elérjük a nyári napfordulót, a Nap eléri legészakibb pontját, közvetlenül a Rák-térség felett (amely Mexikón, Észak-Afrikán és Dél-Ázsián keresztül halad). A nyári napforduló az év leghosszabb napja (a legtöbb nappali órával töltött nap), és a nyár kezdetét jelzi.

Tavasszal (márciusban) és ősszel (szeptemberben) a Nap pályája közvetlenül a Föld egyenlítője fölé visz. Az egyenlőség jelentése „egyenlő”, mivel a napéjegyenlőségek idején a nappal és az éjszaka nagyjából egyenlő hosszúságú.

A tél legrövidebb, de nem a leghidegebb napja

A téli napforduló napja az év legrövidebb napja, ami azt jelenti, hogy ezen a napon van a legkevesebb napfény. Logikusan feltételezhető, hogy ez az év leghidegebb napja is, mivel ezen a napon kevesebb meleget adó napfény ér bennünket, mint bármely más időpontban. Ez azonban nem igaz.

Számos tényező befolyásolja egy adott hely hőmérsékletét egy adott napon, többek között a tengerszint feletti magasság, a hótakaró és a nagy kiterjedésű időjárási minták. A hótakaró például részben megakadályozza, hogy a napsugárzás elnyelődjön a Földön, ami kevesebb hőt bocsát ki, és összességében csökken a hőmérséklet. E tényezők miatt nem lehet évről évre ugyanarra a dátumra mutatni, és azt a leghidegebb napnak nevezni.

Az Egyesült Államokban az év leghidegebb napjai általában december közepe és január vége közé esnek, így bár természetesen lehetséges, hogy az év leghidegebb napja egyben a téli napforduló napja is, ez általában nem így van!

A téli napforduló valóban a tél kezdete?

Erre a kérdésre nem lehet fekete-fehér választ adni – attól függ, hogy a „tél” melyik definícióját követjük:

  • A csillagászati tél a téli napfordulóval kezdődik és a tavaszi napéjegyenlőséggel ér véget. A csillagászati évszakok a Földnek a Naphoz viszonyított helyzetén alapulnak.
  • A meteorológiai tél (az északi féltekén) december 1-jén kezdődik és február 28-án (vagy 29-én) ér véget. A meteorológiai évszakok a Földön megfigyelhető éves hőmérsékleti cikluson és klimatológiai mintázatokon alapulnak.

Az asztrológiában és a csillagászatban hagyományosan az „égi naptárat” határozzák meg, amely szerint mind a négy évszak egy napfordulóval vagy napéjegyenlőséggel kezdődik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meteorológiai meghatározás helytelen. A meteorológusok számára fontos, hogy egy adott évszakra vonatkozó klimatológiai statisztikákat össze tudjanak hasonlítani egyik évről a másikra – a mezőgazdaság, a kereskedelem és számos más célból. Ezért a meteorológusok az évszakokat három hónapos csoportokra bontják. A meteorológiai tél december 1-jén kezdődik, és magában foglalja a decembert, a januárt és a februárt.

Mit jelent számodra a tél?

A tél örömöt és bánatot egyaránt jelent. Vannak, akik már alig várják a hűvösebb időt, a havat, a síelést és korcsolyázást, a tűz melletti összebújást és az ünnepi hangulatot. Egyfajta békés csendet veszel észre, amikor az erdőben sétálsz.

Mások nem kedvelik a fagyos hőmérsékletet, a hóvihart és a vad időjárást. A hidegebb régiókban a tél gyakran jelent lapátolást, hófúvást, rossz utakkal való küzdelmet és néha elviselhetetlen hőmérsékletet. A melegebb régiókban a téli hőmérséklet nagyon enyhe vagy hűvös, és az ilyen helyek megtelnek az északi tél keménysége elől menekülő emberekkel.

A Nap útjának fontossága

Az ősi kelták naptárának alapja a napfordulók és napéjegyenlőségek voltak, amelyek a negyednapokat jelölték, a középpontokat pedig keresztnegyednapoknak nevezték.

A napfordulókat egyébként ősidők óta ünneplik a különböző kultúrák szerte a világon. A római Saturnalia ünneptől kezdve a Skandináviában megfigyelt északi Juul kereszténység előtti ünnepéig sokféleképpen tisztelték őseink a tél első napját.

A téli napforduló ünneplésére több kultúrában köveket is emeltek. Az egyik híres ősi jelkép az angliai Stonehenge. A kövek elrendezése miatt a szakértők elismerik, hogy a kialakítás látszólag megfelel a napfordulóknak. Az egyik elmélet szerint a területet templomként használták a Nap imádására és/vagy egyfajta csillagászati obszervatóriumként. Ugyanakkor nem nyert teljes bizonyosságot kimondottan a téli napfodulóhoz való kapcsolata.

Forrás: https://www.almanac.com

Scroll to Top