Nyári napforduló idején a Nap eléri legmagasabb pontját az égen, ezzel megadja nekünk az év azon napját, amikor a leghosszabb ideig élvezhetjük a fényt. Ez az időszak emlékeztet minket arra, hogy egy pillanatra megálljunk, és a Nap tápláló erejét és fényét, ezzel együtt a bennünk rejlő fényt is megünnepeljük.
A Nap föld körüli útja a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdődik, a nyári napfordulóval pedig belépünk ennek az útnak a második szakaszába. Energetikai szempontból is fontos időszak ez, hiszen az első szakaszban elvetett magvaink táplálásának idejét jelzi.
Az emberek évezredek óta figyelik és követik a Nap éves fázisaihoz való igazodás erejét, ezért az időszakok változását jelző történéseket, úgymint a napéjegyenlőséget és a napfordulót tisztelet övezi.
A tisztelet kifejezésének egyik ékes példája a Stonehenge. Amikor a nyári napforduló napján a Nap fénye először tör át a sötétségen, közvetlenül a közepén éri ezt az ősi emlékművet és minden egyes oszlopot mágikus patkóként világít meg. A téli napforduló idején pedig a nap közvetlenül a legnagyobb kövek között nyugszik le. Más korai építményeket is a Nap mozgásához igazodnak, ilyenek az egyiptomi nagy Piramisok is.
Ezek a műemlékek megmutatják nekünk, hogy a különböző civilizációkban szerte a világon mennyire fontos volt a Nap négy fázisa. De vajon mi tette ezeket az időpontokat olyan jelentőségteljessé, hogy tiszteletükre hatalmas építményeket emeljenek fel?
A Nap ciklusa életünk ciklikus működését jelképezi, és tükrözi a befelé és kifelé irányuló energiák természetes áramlását. Vannak időszakok, amikor a növekedésnek jön el az ideje, de van amikor pihenni kell, ugyanígy az elengedésnek és tanulásnak is megvan a saját ideje. Ahogyan minden hónapban a Hold útját követhetjük, úgy követhetjük a Nap útját is az év során.
Természetesen ma már mindannyian tudjuk, hogy nem a Nap, hanem a Föld mozgásához igazodunk, csak a megfogalmazásunk nem változott, hiszen mi, innen a Földről a Napot látjuk. Ettől függetlenül a mozgás igen erőteljes befolyásoló hatással van ránk, ezért tiszteletben kell tartanunk.
Az energiák éves útja a tavaszi napéjegenlőséggel indul, amely a megújulást és az új kezdetet jelképezi számunkra. A nyári napfoduló ennek az égi ritmusnak a következő lépése, amely mindig a Rák csillagjegy kezdetekor következik be.
Ez egy olyan időszak kezdete, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy álljunk meg kicsit. A tavasszal elültetett energiáink teljes virágzásához forduljunk kicsit befelé, és találjuk meg a növekedéshez és fejlődéshez szükséges táplálékot. Míg a tavasz a cselekvést, a nyár a türelmet képviseli. Itt az ideje, hogy kiépítsük a bizalmat önmagunk felé és megértsük, hogy amit tavasszal indítottunk el az helyes, csak némi türelemmel kell lennünk még akkor is, ha éppen nehéz időszakon megyünk keresztül. A pályánkat, a célt már meghatároztuk. A nyári napforduló a cselekvésből a testi-lelki táplálkozásba való átmenetet jelképezi. Pontosan ezt adja nekünk a Nap a nyár hosszú éjszakái alatt.
A nyár arra is emlékeztet minket, hogy van remény, a bennünk rejlő fény képes a világ távoli tájaira is eljutni és másokat is inspirálni. Ahogyan a Nap táplál minket, mi is úgy táplálhatunk másokat.
A nyár szolgálhat arra, hogy dolgozzunk önmagunkon és azon a képességünkön, hogy mi legyünk a fény, amely megmutathatja utunk értelmét a bizonytalanságban is, hiszen ez a természet ritmusa; az új kezdetek után a bizonytalanság időszaka következik. Ez az időszak nem könnyű, hiszen felmerülhet a szorongás és aggodalom, a nagy változások hatására régi negatív energiák is felszínre törhetnek. De a nyár az az időszak, amikor kifejleszthetjük magunkban a hitet, a sötét gondolatokat fénnyel ragyoghatjuk be, és megtanulhatunk bízni abban, hogy a Naphoz hasonlóan mi is minden nap felkelünk és fénnyel árasztjuk el a környezetünket, bármit is hozzon az élet.
Ha megtanuljuk tisztelni a fény napját, a tudatunkban elindítjuk az ébredés időszakát, amely kitart egész nyáron az őszi napéjegyenlőségig.
