Ma már rendelkezünk a napfogyatkozás tudományos magyarázatával, de ennek hiányában ez egy megdöbbentő esemény volt. Sok kultúrában rossz előjelnek, és a természet rendjének megzavarásaként tekintettek rá. Több ősi nép (néhol ma is) történeteket kötöttek a nap- és a holdfogyatkozáshoz, így próbálták értelmezni a látszólag megmagyarázhatatlan és véletlenszerű jelenségeket.
Kína
Az ókori Kínában azt tartották, hogy napfogyatkozások olyankor következnek be, amikor egy égi sárkány megtámadja és felfalja a Napot. A legrégebbi kínai napfogyatkozási feljegyzés, a „megették a Napot” kijelentés, több mint 4000 éves. A sárkány elrettentése és a Nap megmentése érdekében az emberek doboltak és hangoskodtak a napfogyatkozás alatt. Mivel a nap mindig visszatért e „rontás” után, így a hagyomány továbbra is fennmaradt.
Érdekes módon úgy tűnik, hogy az ókori kínaiakat a holdfogyatkozások viszont nem zavarták különösebben, ugyanis egy Kr. u. 90 körüli szöveg elutasítja ezeket, mint „általános ügy”-et.
India
Az ősi hindu mitológia kicsit zavarosabb magyarázattal állt elő a napfogyatkozások kapcsán. A legenda szerint Rahu, a ravasz démon, meg akarta inni az istenek italát, hogy halhatatlan legyen. Magát nőnek álcázva Rahu megpróbált beosonni az istenek lakomájára, de Vinsu felfedezte őt. Büntetésként azonnal lefejezték a démont, és a testétől elszakított fej az égen repked, és ez sötétíti el a Napot a napfogyatkozás idején.
Egyes verziók szerint Rahunak sikerült ellopni egy korty nektárt, de azelőtt fejezték le, mielőtt az elixír a testét is elérte volna. Így a halhatatlan feje üldözi a Napot, s amikor utoléri bekapja és lenyeli, de mivel Rahunak nincs torka, ezért a Nap gyorsan újra megjelenik.
Inkák
A dél-amerikai inkák a mindenható napistent, Intit imádták. Intiről általában úgy vélték, hogy jóindulatú, de a napfogyatkozások idején a haragjának és a nemtetszésének ad jelt. A napfogyatkozást követően a spirituális vezetők igyekeztek felfedni és meghatározni az istenük haragjának okát és azt, hogy ennek fejében milyen áldozatot kell felajánlani. Bár az inkák ritkán mutattak be emberáldozatot, egy-egy napfogyatkozást mégis elég komolynak ítéltek meg ahhoz, hogy ezzel éljenek.
A böjt is gyakori egyfajta áldozathozatal volt. Gyakran előfordult az is, hogy a napfogyatkozás alatt és után a vezető lemondott a közfeladatokról.
Amerikai őslakosság
Choctaw-legenda szerint a Napot rágcsáló huncut fekete mókus okozza a napfogyatkozásokat. A kínai sárkányhoz hasonlóan itt is úgy gondolták, hogy az állatot el kell kergetni mindenféle emberi hangoskodással.
Ojibwa és Cree népek története szerint egy Tcikabis nevű (néha törpeként ábrázolt) fiú bosszút állt a Napon, amiért megégette, és húga tiltakozása ellenére, csapdába ejtette a Napot, ez okozza a napfogyatkozást. A csapdából mindenféle állatok igyekeztek kiszabadítani a Napot, de csak egy kisegér képes elrágni a köteleket és visszavezetni a Napot az útjára.
Nyugat-afrika
Az északi Togo és Benin ősi népe a Batammalibaiak. Legendájuk szerint az emberi harag és a harcok átterjedtek a Napra és a Holdra, akik szintén harcolni kezdtek egymással napfogyatkozást okozva ezzel.
Az első anyák, Puka Puka és Kuiyecoke arra kérték a falusiakat, hogy teremtsenek békét a Nap és a Hold között, és állítsák meg a harcot. Napfogyatkozás alatt a batammalibai emberek igyekeznek jóvátenni a régi viszályokat, és békésen összefognak, ezzel is ösztönözve az égitestek közötti békét.
Egyiptom
Meglepő módon az ókori egyiptomiak nem hagytak semmiféle írásos feljegyzést a napfogyatkozásról, noha egy ilyen eseményt kétségkívül megfigyeltek volna a csillagász napimádók. Egyes tudósok szerint talán nagy szorongást okoztak a napfogyatkozások, ezért szándékosan nem tartották ezeket nyilván, „nehogy felruházzák az eseményt bizonyos mértékű állandósággal”, és ne csábítsák erre a tevékenységre Re (Ra) napistent.
Egy egyiptológus azt vetette fel, hogy talán metaforikusan mégis megjelennek a napfogyatkozás időpontjai bizonyos történeti dátumokhoz kötve. Vagy esetleg az ezekhez kapcsolható papiruszok egyszerűen eltűntek az idő folyamán.
Forrás: Melissa Petruzzello – The Sun Was Eaten: 6 Ways Cultures Have Explained Eclipses (Brittanica)